Látogatók száma: 0316306
» Csapatunk » Programelőzetes » Legátusok » Projektjeink » Tanácsülési jegyzökönyvek
» Egyháztanács » Imre atya rovata » Programunk » Történetünk » Az Élet Könyvéből




Új Egyháztanács

Kedves Híveim!

Kedves Testvéreim!

 

Lassan egy hete annak, hogy az egyháztanács-választások véget értek. Istennek – és természetesen Nektek is – hála azért, hogy egy új vezető testületünk van, amelynek tagjai az egyházközség ügyeinek intézésében segítségemre lesznek.

 

Feladatukat az Egyházi Törvénykönyv 536. kánonja, a pénzügyi és gazdasági feladatok mellett, az egyházközségben működő lelkiségi és karitatív tevékenységek összefogásában határozza meg.

 

A beérkezett mintegy 500 érvényes szavazat kiszámolása után a Választási Bizottság szerint – a szavazatok számának tükrében – a következő személyek érték el a 12 helyhez szükséges szavazatot:

 

1.  Dr. Horváth-Rizea Diana

2.  Geiger Erika

3.  Szegi Oszkár

4.  Fekete István

5.  Dr. Kovács László

6.  Dénes-Hügel Éva

7.  Benedek Annikó

8.  Zumbühl Csilla

9.  Villányi Adalbert

10. Szabó Brigitta

11. Huber Mátyás

12. Józsa Levente

 

Rajtuk kívül a jövendő Egyháztanácsnak – Frick Tibor és Gál Zsófia személyében - két póttagja is van, akiknek ötleteire és munkájára én – egyházközségünk hagyományai szerint (bár az idevonatkozó előírások szerint teljes jogú taggá majd csak valamelyik rendes tag kiválásával lesznek) – már első perctől  számítok!

 

Miközben szívből megköszönöm a régi Egyháztanács tagjainak azt az önzetlen, lelkes és hozzáértő munkát, amelyet 5 éven keresztül az Egyházközségért tettek, kérem kedves Híveimet, hogy fogadják az új Egyháztanács tagjait is nagy bizalommal és szeretettel! Imádkozzanak értük, és mindenben támogassák munkájukat, amelyet – tapasztalatból mondom! – nem a maguk dicsőségének öregbítésére, hanem az egész Egyházközség javára fognak végezni!

 

Az új Egyháztanács tagjai számára pedig azt kérem, hogy érezzék: Egyházközségünk lelki és anyagi előrehaladásáért éppen olyan felelősek, mint én, a lelkipásztor. Legyen számukra kitüntető feladat, hogy közreműködhetnek az Egyházközség vezetésének munkájában. És apostoli tevékenységüket erős hittel, élő reménnyel és nagy szeretettel végezzék!

 

Adja Isten, hogy így legyen!

 

 

Stuttgart, 2015-03-20.

 

 

Dr. Tempfli Imre

plébános



 

                 

 

 
 

 

Az Egyházközségi Képviselőtestület (EK)
feladata, tisztségviselői, tagjai

Az Egyházközségi Képviselőtestület – mondja róla az egyházjog – egy tanácsadó szerv, amely arra hivatott, hogy a plébániai közösséget - Istentől és az Egyháztól kapott küldetésének teljesítésében - előmozdítsa. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992. december 9-i ülésén fogadta el és 1993. március 1-én léptette hatályba az Egyházközségi Képviselőtestület szabályzatát. Ezek szerint:

1. Az Egyházközségi Képviselőtestület tisztségviselői

a) Az EK egyházi elnöke a plébános.
b) Az EK világi elnökét a jóváhagyott és kinevezett tagok maguk közül választják meg - titkos szavazással. A központba küldendő hivatalos beadványokat (költségvetés, zárszámadás, jegyzőkönyvek, stb.) - az egyházi elnök mellett - neki is alá kell írnia. Neki kell az EK munkabizottságait ellenőriznie és munkájukban segítenie, lelkesítenie. Az egyházi elnök mindenkori helyettese, a testület ügyeiben. Annak akadályoztatása esetén összehívhatja a gyűlést, azon elnökölhet, s ott neki kell eldöntenie, hogy nyilvános vagy titkos szavazással döntsenek-e bizonyos kérdésekben. Joga közvetlen írásos felterjesztést küldeni az esperesnek vagy a püspökségnek. Kötelessége meghallgatni a hívek panaszait vagy kívánságait. Megtisztelő hely illeti meg az egyházi ünnepélyeken.
c) Az EK jegyzőjét a tagok választják. A gyűlések határozatait rögzíti, jegyzőkönyvbe foglalja, s a két elnökkel és a gyűlés elején kijelölt két hitelesítővel együtt aláírásával hitelesíti. A meghívók szétküldéséről gondoskodik. Más EK-kel kapcsolatot tart fenn.
d) A pénztáros könyveli a pénztárnaplóban az adományokat. A többi bevételt és kiadást is bizonylatok alapján könyveli, illetve a pénzt bevételezi vagy kifizeti. Kifizetést csak a költségvetésben megállapított és jóváhagyott tételekre, illetve az egyházi elnök aláírásával ellátott kiutalásra fizethet ki. A pénztárkönyvet és a bizonylatokat gondosan őrizze meg. A folyó kiadásokra szükséges pénzt a plébánián, a többit pedig alkalmas bankban kell elhelyeznie, hogy védve legyen a betörésektől és kamatozzon is.

2. Az EK tagjai

a) Hivatalból a plébános, a megyéspüspök által oda beosztott vagy ott működő más lelkipásztorok, a kántor, ha van katolikus iskola, annak az igazgatója és a hitoktatók közül egy, akit ők választanak maguk közül, és azok, akik a plébános megítélése szerint munkakörük, társadalmi helyzetük miatt fontosak. De ezek a megválasztott képviselők számának 1/3-ánál nem lehetnek többen!
b) Az EK választott tagjainak száma 1000 hívőig 12, további ezrenként 1-1 tag. Indokolt esetben többet is elfogadhat a megyéspüspök, számuk azonban lehetőleg ne legyen 25 fölött. Legalább 5 póttagot is jelöljenek ki a választási eredmény sorrendje alapján azért, hogy ha valami miatt valamelyik megválasztott és kinevezett tag nem tudja feladatát betölteni, közülük lépjen a sorban következő annak a helyére.
c) A választandó tagok jelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a plébánia híveinek lehetőleg minden rétege képviselve legyen életkor, nem, foglalkozás és a település földrajzi részei szerint; hogy a jelölt ismerten vallásos és tevékeny hívő legyen, aki valódi feladatot lát majd megbízatásában, és vállalja a vele járó munkát is. Továbbá példaadó egyéni és családi életet éljen, apostoli lelkületű, józan ítélőképességű legyen és fegyelmezett tárgyalókészséggel rendelkezzék.

3. Az EK tagságának feltételei

Csak olyan katolikusok lehetnek, akik
a) tartósan az egyházközség területén laknak;
b) ha nem laknak ott, akkor legalább egy éve tevékenyen részt vesznek az egyházközség életében;
c) teljes cselekvőképezségük van;
d) az egyházi előírások szerint nincsenek kizárva az Eucharisztia vételének közösségéből (kiközösítés) ;
e) megbérmálkoztak, de ettől egy ideig el lehet tekinteni;
f) az egyházi adót fizetik;
g) életkoruk 18-70 év között van;
h) készek e feladat ellátására.

5. Az EK gyűlését az egyházi elnök hívja össze.

A meghívókat a gyűlés előtt legalább 8 nappal ki kell küldenie, és ennek a tárgyalandó napirendi pontokat is tartalmaznia kell. A témákat lehetőleg az EK tagjaival együttesen állapítsák meg. Ha a gyűléshez előkészítő munka is kell, például a zárszámadás elkészítése, stb., akkor a tanácsnak kell arról is gondoskodnia, hogy a gazdasági bizottság ezt elkészítse. A gyűlés elnökének kell a jegyzőkönyvet hitelesítő két képviselőt a megbeszélés elején kijelölnie. A gyűlés akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. Az elnöknek a gyűlés elején erről meg kell győződnie, és ezt a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni. A határozatok meghozatalához a jelenlevő tagok számának felénél legalább egy szavazattal többnek kell lennie. A jegyzőkönyvben a határozathozatallal együtt annak szavazati arányát is fel kell tüntetni. Az EK lehetőleg havonta, de legalább kéthavonta gyűljön össze. A gyűlések határozatairól jegyzőkönyvet készítenek, melyet egy héten belül a megyéspüspöknek felterjesztenek. A határozatok csak a megyéspüspök jóváhagyásával hajthatók végre, vagy e nélkül is, ha a felterjesztéstől számított egy hónapon belül a megyéspüspök nem emel kifogást.

6. Az Az Egyházközségi Képviselőtestület megszűnése

Az egész EK megbízatása megszűnik, ha
a) ha a megyéspüspök súlyos ok miatt feloszlatja;
b) az EK súlyos ok miatt önmagát feloszlatja, amihez a megválasztottak többségi szavazata kell és a megyéspüspök elfogadása szükséges;
c) a megbízatási idő (általában 5 év, de a megyéspüspök rövidebb időt is meghatározhat) lejár.

7. Az EK-i tag megbízatása megszűnik, ha:

a) az EK többségi szavazással megállapítja, hogy a választási feltételeknek nem felelt meg;
b) ő maga írásban kéri felmentését, és a testület kérelmének helyt ad;
c) 70. életévét betöltötte, de tiszteletbeli tagként, szavazati jog nélkül tagja maradhat az EK-nek;
d) 5 egymásutáni gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt;
e) a megyéspüspök megbízatását visszavonja. A megüresedett helyre új tagként a póttagok közül a sorban következőt kell meghívni.

Forrás: Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Társulat, Budapest [1992].


 

Az Egyházközségi Képviselőtestület Tanácsai és Munkacsoportjai


1) Egyházközségi Pasztorális Tanács (EPT): Az Egyházjog (Codex Iuris Canonici = CIC) 536. kánonja előírja, hogy: „Ha a megyéspüspök a papi szenátus meghallgatása után alkalmasnak ítéli, minden plébánián alapítsanak pasztorális tanácsot. Élén a plébános áll... csak tanácsadási joga van és a megyéspüspök által kiadott szabályok szerint működik.”

A Magyar Katolikus Püspöki Kar rendelkezése alapján e feladatot az egyházközségi képviselőtestület egésze mint lelkipásztorkodási bizottság tölti be. Munkáját több munkacsoportot alkotva végzi. Minden munkacsoport vezetője a plébános által kijelölt és megbízott képviselőtestületi tag. Az ő feladata a hívekből összegyűjteni munkatársait, akiket irányít, tanáccsal lát el. Munkálkodásuk eredményeiről pedig köteles időnként a teljes testületnek beszámolni.

Az EK segít elkészíteni és megvalósítani a plébános lelkipásztori terveit a maga eszközeivel. Pöldäul szervezéssel, lelki napok rendezésével, fiatalok, idősek foglalkoztatásával, beteglátogatások, kórházba utaltak felkeresésének megszervezésével, szegények részére gyűjtésekkel.

a) A Liturgikus Munkacsoport (LM) a liturgiához kisegítőket nevel, megfelelő egyházi alkalmazottak beállításáról gondoskodik. Az istentiszteletek méltóságát, a templom rendjét, tisztaságát, díszítését szorgalmazza. Az egyházi ruhákat karbantartja, harangra, orgonára, harmóniumra felügyel. E munkacsoportnak mindenképpen tagja a kántor és az, aki a ministránsokat irányítja.

b) A Hitoktatási Munkacsoport (HM) kapcsolatot teremt az iskoláskorúak szüleivel, szorgalmazza a hittanra járást kicsiknél és nagyoknál, előkészíti az elsőáldozási és bérmálási ünnepséget, lelki napokra vezeti a gyerekeket, törődik a papi és szerzetesi hivatásra készülőkkel.

c) A Családgondozási Munkacsoport (CsM) segít a jegyesoktatásban, előmozdítja a fiatal házaspárok ismerkedését, kisközösségekbe szervezését. Segíti a gyermekek keresztelésének előkészítését, vallásos nevelését. Házas hétvégék szervezésében aktívan résztvesz. Családlátogatásokat végez, foglalkozik a válás felé sodródókkal és az elváltakkal is.

d) A Karitatív Munkacsoport (KM) lelki és anyagi téren gondoskodik a betegekről, öregekről, özvegyekről, árvákról, elhagyottakról, sokgyermekesekről, munkanélküliekről, menekültekről. Segíti a szenvedélybetegek gyógyulását, és azok hozzátartozóival is próbál kapcsolatba kerülni. Ahol börtön van, a rabokat is a lehetőség szerint felkarolja. Az egyhmázmegyei karitász igazgatójával kapcsolatot tart.

2) Az Egyházközségi Gazdasági Tanács (GT): a plébános tanácsadó szerve, - Az egyházi és világi elnök mellett tagja az egyházközségi gazdasági felügyelő és a pénztáros, akiket a képviselőtestületi tagok maguk közül választanak. Az GT működéséhez szükséges még két egyházközségi számvizsgáló, aki nem lehet sem az egyházi, sem a világi elnök, sem a pénztáros. Feladata negyedévenként ellenőrizni azt, hogy a pénztárkönyvbe beírt tételeknek megvan-e a hivatalos igazolása. Erről a teljes képviselőtestületi ülésnek köteles beszámolni.

A GT feladatai

Az egyházi elnök vezetése és irányítása mellett a jó gazda gondosságával nyilvántartja az egyházközség tulajdonát, az ingóságokról pontos leltárt vezet; birtokívvel vagy ennek másolatával számontartja az ingatlanokat, rendben tartja az egyházi épületeket, anyagi forrásokat próbál biztosítani, ügyel az alkalmazottak járandóságának pontos kifizetésére, megfelelő anyagi hátteret próbál biztosítani az ott műkődő lelkipásztorok és alkalmazottak megélhetéséhez.

Részleteiben:

a) elkészíti az évi zárszámadást a tárgyévet követő II. 1-ig;
b) összeállítja a költségvetést a következő évre a tárgyévet megelőző XII. 1-ig;
c) megállapítja az alkalmazottak fizetését;
d) előkészíti az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti szerződések megkötését, megújítását, felbontását, és a belőlűk származó jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését;
e) munkaszerződések megkötése előtt az illetők szakmai és erkölcsi alkalmasságáról információkat szerez be, alkalmazásuk esetén munkájukat ellenőrzi;
f) a pénztár állagát megőrzi és ellenőrzi;
g) gondoskodik az adók, járulékok, az egyházmegyei központ részére az anyagi járandóságok időben történő befizetéséről;
h) a jóváhagyott költségvetéstől eltérő minden 35.000 Ft-ot meghaladó kiadáshoz költségvetési módosítást kell megszavaznia és a jegyzőkönyvvel együtt a Püspöki Hatósággal engedélyeztetnie, majd a kifizetésről végelszámolást készítve a GT-i gyűlésen beszámolnia és a kiadást a zárszámadásban feltüntetnie;
i) az állami hivatalok számára időre és az előírásoknak megfelelően elkészíti a megfelelő elszámolásokat.

Nem tartozik az egyházközség képviselők hatáskörébe a templompénztári bevétel, de évente, a zárszámadáskor a plébános erről is köteles beszámolni a képviselőtestület tagjainak. E pénztár ellenőrzése továbbra is az esperesek feladata.

A GT-ot erkölcsi felelősség terheli a lelkiismeretlenségből származó veszteségek, károk miatt. Anyagi felelőssége azonban csak annak van, aki az állami vagy egyházi jogba ütköző módon károsítja meg az egyházközséget.

Sem a GT, sem a képviselőtestület nem köthet érvényes adásvételi szerződést. Szerepük e téren javaslatadás a plébános számára. Szerződést a plébános nevében a plébános köt személyesen vagy megbízott útján, de az csak a megyéspüspök jóváhagyásával válik érvényessé.


Forrás: Erdő Péter: Egyházjog, Szent István Társulat, Budapest [1992].


Magyar Kurir Uj Katolikusok DRS.de Vatikani Radio