Látogatók száma: 0337566
» Világegyház » Magyar Egyház » Egyházközségünk » Bruder Klaus




Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye új megyéspüspöke
2015. szeptember 21., hétfő 12:14

A Szentatya szeptember 21-én Palánki Ferencet a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki. Ünnepélyes beiktatásáig az egyházmegyét Bosák Nándor püspök, mint apostoli kormányzó vezeti.

Palánki Ferenc 1964. március 11-én született Balassagyarmaton. Az érettségi után a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát. 1989 és 1994 között elvégezte az Esztergomi Hittudományi Főiskolát, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében szerzett licenciátust 2000-ben.

1994. június 18-án szentelték pappá. 1994 és 1996 között káplán Balassagyarmaton. 1996-tól 2000-ig Dorogházán, majd 2000-2005 között Püspökszilágyon plébános. 2005 és 2010 között a Váci Propedeutikus Szemináriumban spirituális. 2010. augusztus 1-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa. 1999 és 2010 között ügyvéd, majd kötelékvédő a Váci Püspöki bíróságon. 2010. december 27-től az Egri Főegyházmegye segédpüspöke. Püspökké szentelése 2011. február 26-án volt az egri főszékesegyházban.

Ezt követően érseki helynöki kinevezést kapott Miskolcra. 2011-től az Egri Főszékesegyházi Káptalan tagja, olvasókanonok, majd 2011. augusztus 1-től Miskolc-Mindszenti plébános. 2013 decemberétől az Egri Főegyházmegye általános helynöke.

Budapest, 2015. szeptember 21.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága

Erdő Péter: Felelősek vagyunk családjaink és népünk iránt, de ez nem jelent önzést

2015. augusztus 20., csütörtök 22:23


Mire tanít Szent István öröksége a mai migrációs világjelenség közepette? Erről is beszélt Erdő Péter bíboros augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott hagyományos ünnepi szentmisén.

Erdő Péter bíboros, aki ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka is volt egyben, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal együtt mutatta be a szentmisét. Szent István király ünnepén arra emlékezünk, hogy hogyan lehet a keresztény hit erejében és örömében országot építeni – fogalmazott a szentmise elején mondott köszöntőjében a a főpásztor. Első szent királyunk tanácsát kérjük a megmaradáshoz – intett a bíboros –, mert az az alap, amelyre ő országunkat építette, ezer éven át tartósnak bizonyult. Vallatjuk örökségét, kérjük közbenjáró támogatását, hogy az ő szellemében kapjunk eligazítást történelmünk változó körülményei és drámai kihívásai között – tette hozzá. Ezt követően a bíboros megáldotta az új kenyeret.

Erdő Péter bíborosnak a szentmisén elhangzott prédikációját teljes terjedelmében közöljük. 

 

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Szent István napján mindig ugyanazt a személyt ünnepeljük: államalapító első szent királyunkat. Ugyanazok a szentmise olvasmányai is. De ugyanaz az életszentség, ugyanazok a szentírási sorok évről évre új igazságokat villantanak fel. Mert minden évnek van sajátos hangulata, minden évben sajátos a helyzet, az örök igazságok üzenetein belül minden évnek megvan a maga témája.


2. Az idén a téma az utcán hever! A szó szoros értelmében. Pályaudvaraink környékén vagy országunk déli határa közelében. A határunkat átlépő emberek ezrei új és új kérdések elé állítanak mindannyiunkat. Hallunk menekültekről, üldözöttekről, szörnyű háborúk és polgárháborúk áldozatairól, hallunk tömegekről, akik a jobb élet reményében indulnak meg a világ szerencsésebb része felé.

Először csak hírek érkeztek, csak társadalmi viták hangzottak fel. Egy ideig a külföldi tudósítások uralták a képzeletünket. Azok a tömegek jelentek meg a szemünk előtt, akik túlterhelt lélekvesztőkön igyekeztek Líbiából Olaszországba jutni, és akik közül újra és újra százak fulladtak a Földközi-tengerbe. Hallottuk Szentatyánk, Ferenc pápa bátor megszólalásait is, amelyek szenvedélyesen fejezték ki a bajbajutott emberek iránti együttérző, keresztény szeretetet.

 

Aztán hallottunk nagy, nemzetközi vitákról, útkeresésekről és európai folyamatokról, gazdasági és jogi problémákról. Nem sokkal később hazánkban is immár mindenki számára látható módon megjelentek azok az emberek, akiket sokan menekülteknek, mások migránsoknak neveznek. És el kellett gondolkodnunk arról, hogy mit látunk a mai világban. Az idősebb generációknak eszükbe jutottak a régi tapasztalatok. A háború utáni kitelepítések vagy menekülések – mondjuk a németeké Magyarországról, vagy a magyaroké a szomszédos országokból. Tömeges szenvedések emlékei. Olyan eseménysorok, amelyek Isten szolgája Mindszenty József bíborost sokszor arra kényszerítették, hogy bátran felemelje a szavát az emberi személy és az emberi méltóság védelmében. Sokakban megjelentek Európa-szerte, és nem csak hazánkban, az aggodalmak is. Sok egyoldalú nyilatkozat hangzott el. Felmerült a kérdés, hogyan lehet az, hogy ugyanabban a világban élünk, de az egyik ember csak az egyik elemét, a másik pedig csak a másik vonatkozását tudja látni ugyanannak a dolognak.

 

Aztán jöttek a számok, a statisztikák, az előrejelzések, és ma ott tartunk, hogy mindenki elismeri: itt hatalmas, nemzetközi méretű folyamatról van szó. Olyan történésről, amely messze meghaladja akár az egyéni lehetőségeinket, akár országunk képességeit és méreteit. Olyan jelenséggel állunk szemben, amelynek teljes mélységét, okait, hatásait nem ismerjük, talán nem is tudjuk megismerni.

 

3. Akkor hát mi a teendő? Mit mondhat a hívő ember, mit mondhat az Egyház? Vagy jobban teszi, ha bölcsen hallgat, mert hogyan minősítse erkölcsileg azt, aminek a tényleges valóságát nem is egészen ismeri? Ez azonban helytelen válasz lenne. A csüggedés kísértése. Mert mióta világ a világ és ember az ember, újra és újra szembe kellett néznie olyan jelenségekkel, amelyeket nem ismert és nem értett teljesen. De cselekedni mégis kellett, és az élet sokszor nem ad gondolkodási időt.

 

Milyen útmutatást ad nekünk a hitünk? Mire tanít Szent István öröksége? Tanít a segítő szeretetre, tanít a felelősségre önmagunk és életünk alapvető intézményei iránt és tanít a Gondviselésbe vetett bizalomra. Mindenekelőtt maga Krisztus a szeretet parancsát főparancsnak nevezte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből (…) Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Minden emberben meglátjuk Isten képét, mindenkinek, aki valódi szükséget szenved, segíteni akarunk. De az sem újdonság a történelemben, hogy a javak, az erőforrások, a lehetőségek nem elegendők mindenki számára. Mindenekelőtt tehát az igazságtalanságokkal kell szakítanunk. A nagy, a nemzetközi, a globális igazságtalanságokkal, például azzal, hogy önző gazdasági érdekek miatt tönkretesszük a környezetünket, hogy nagy térségek maradnak ivóvíz nélkül, hogy országnyi területeken válik lehetetlenné a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági termelés és az egyszerű emberek élete. De idetartozik az is, ha ugyanaz a munka az egyik országban úgy tűnik, tízszer vagy százszor több fizetésre jogosít, mint a másikban. Hazánkból is fiatal, életerős emberek sokasága vándorol ma nyugatra, mert úgy látja, csak így tudja megtervezni az életét, így tud lakáshoz jutni, családot alapítani. Ráadásul az az ember érzése, hogy ez nem is főként a magyarországi munkáltatók bűne, hanem rendszerszintű probléma, amit az egyén aligha tud megváltoztatni.

 

De segíthetünk, és hála Istennek, szerény lehetőségeinkhez mérten tudunk is segíteni karitatív és emberi problémákban, és ebben egyházi közösségeink ki is veszik a részüket. Tisztelet illeti a Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, számos szerzetesrend, a Szent Egyed Közösség és sok-sok más katolikus és egyéb szervezet és közösség munkáját, akik emberséggel és szeretettel segítik azokat, akik a legjobban rászorulnak.

 

4. Szent István király Intelmeiben csodálatos, harmonikus rend képét rajzolja fel. A katolikus hit megtartásáról, az Egyházról, a főemberek és a katonák megbecsüléséről, az igazságosság és a béketűrés tiszteletben tartásáról beszél. Vagyis az igaz meggyőződésen alapuló igazságos rend képét rajzolja fel, a béketűrésről és az igaz ítéletről szól (Intelmek V, 2). Ezután tér ki a vendégekre és jövevényekre, az irántuk való jóindulatra, és figyelmezteti fiát, nehogy lerombolja azt, amit István király maga épített; szétszórja azt, amit ő maga „fogott össze” (Intelmek VI, 3). Egyszerre tartja szem előtt a rendezett és igazságosan működő országot és a felelős, befogadó nyitottságot. Megvan tehát mindenkinek a hivatása és a felelőssége.

 

És megvannak azok az értékek is, amelyek a segítő szeretetet hosszú távon lehetővé teszik. Ilyen érték mindenekelőtt a család. Mert ott tanulunk meg egymásra figyelni, ott tanuljuk meg, hogy rá vagyunk utalva egymásra. Mai korunk sokszor arra csábít, hogy szétszórtak, önzők legyünk és elszigetelődjünk egymástól. De az igazi közösségre és a meghittségre mégis mindenki vágyik. Kell tehát a jó család már azért is, hogy szeretettel tudjuk fogadni azt, akitől esetleg az élet megtagadta, hogy családhoz tartozzék.

 

És kell a nemzet. Kell az a közösség, amely átadja a nyelvet, a kultúrát, a történelmi tapasztalatokat, amely a saját zsenialitásával a maga módján tud szembe nézni az új és új kihívásokkal. Aki a saját értékeit ismeri és megbecsüli, az tudja tiszteletben tartani a másokét is. Tehát felelősek vagyunk családjaink és népünk iránt, de ez nem önzést jelent, hanem adni kész, bölcs felelősséget.

És érték, örök érték az Egyház, a Krisztusban hívők közössége, ahová az egész emberiség meghívást kapott. Felelősek vagyunk azért, hogy Egyházunk örömteli, meghívó közösség legyen. Hogy arról ismerje meg Krisztus tanítványait a világ, hogy mennyire szeretik egymást.

5. Szent István király élete végén országát a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta. Mert minden nagylelkű igyekezet és minden emberi bölcsesség kevésnek bizonyulhat egy drámai történelmi helyzetben. István király azonban még élete végén is tanít minket. Arra tanít, hogy minden igyekezetünkön túl szükségünk van a bizalomra. Mert Isten nem hagy magunkra minket, gondja van ránk. Mindannyiunkat egyénileg is az örök boldogságra hív, de a Teremtő szeretetével nézi a népeket is. Szűz Mária mindannyiunk édesanyja. De nekünk, magyaroknak, különösen is Nagyasszonyunk és Patrónánk. Bízzunk hát szabadító segítségében. Majdnem háromszázharminc éve, hogy Buda felszabadult, hogy a Mátyás-templomból újra keresztény templom lett, hogy itt, a Kárpát-medence közepén megújult a kereszténység és a magyarság. Ezzel a bizalommal kérjük most is: Magyarok Nagyasszonya, Boldogságos Szűz Mária, könyörögj értünk! Szent István király, könyörögj értünk! Ámen.

Az ünnepi szentmise végén hagyományos módon megtartották a Szent Jobb-körmenetet.

A szertartáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság és Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint az állami, társadalmi és kulturális élet számos képviselője.

Fotó: Lambert Magyar Kurír 


Erdő Péter bíboros a családszinódus munkadokumentumáról nyilatkozott

2015. június 23. kedd 18:42

Az Instrumentum Laboris című dokumentumot Erdő Péter bíboros, Lorenzo Baldisseri bíboros és Bruno Forte érsek mutatta be a Vatikánban a június 23-i sajtótájékoztatón a II. János Pál-teremben. Ez alkalomból a Vatikáni Rádió készített interjút Erdő Péter bíborossal, a szinódus főrelátorával.

 

Megkérném Bíboros urat, aki nemrég mutatta be az őszi szinódus munkadokumentumát a Szentszék sajtótermében Bruno Forte és Baldisseri bíborossal, hogy felszólalását röviden foglalja össze a hallgatóknak.

– Magának a dokumentumnak a keletkezéstörténetét Baldisseri bíboros mutatta be, hiszen ő mint a szinódusi állandó titkárságnak a vezetője, genezisében ismeri a szöveget. A tavalyi őszi szinódusnak a szinódusi zárójelentése képezte már az ősz végétől kezdve a munkaokmánynak az első, kiinduló részét – ez a szöveg beépítésre került a mostani munkaokmányba is. Ugyanakkor a kérdésekre, melyekre a világegyházból érkeztek válaszok, ugyancsak ki kellett térni külön, ezért egy viszonylag terjedelmes dokumentum keletkezett. Ebben a dokumentumban az egyes részek tematikailag is elkülönülnek egymástól. A mai napon hallhattuk azt, hogy a három nagy rész három hétnek a témája lesz; tematikusan fel lesz osztva a szinódus három nagy szakaszra, és mindegyiknek a végén nyelvi csoportok is dolgozhatnak az elhangzott felszólalások alapján.

Jómagam az első résznek a bemutatására vállalkoztam, ami a helyzetet mutatja, a család és a házasság helyzetét a világban. Ebben a tekintetben fontos tényeket kellett kiemelni, ezek közé tartozott az intézményektól való menekülés vagy tartózkodás, ami egy általános jelenség, mely minden földrészen megtalálható. Ennek a keretébe illeszkedik a polgári házasságok számának is a csökkenése, ugyanakkor más nagy, külső körülmények is: a gazdasági körülmények, melyek a házasságot és a családot próbatétel elé állítják. Nagyon fontos ebben a tekintetben a migráció jelensége, mely gyakran tönkreteszi a családokat; hogyha az egyik szülő külföldön, a távolban kénytelen dolgozni, akkor előfordulhat, hogy a gyerekek vagy a másik szülő egy egészen más, független életet kezd, ami aztán nehezen helyrehozható. Ez is egy próbatétel. Próbatétel az is, amikor az egész család indul útnak, vagy hogy új hazát keressen, vagy legalább a munkahely megtalálása végett elhagyja a korábbi környezetét. Tehát itt egy nagy ellentét van az emberi személynek a szükségletei és a gazdaságnak a logikája között. A merkantilista módon szervezett gazdaság, amely a pénzügyi hasznot tekinti a legfőbb értéknek, úgy kezeli a dolgozó embert, mint egy termelőerőt, vagy mint egy eszközt arra, hogy profitot termeljen. Ez így nagyon általánosan hangzik, a valóság azonban az, hogy emiatt a családok minden rokoni, baráti, szomszédi, munkatársi, iskolatársi köteléket kénytelenek megszakítani, és túl gyakran áttelepülni messzi vidékekre. Ez azt eredményezi, hogy a közösségnek a megtartó erői nem érvényesülnek. Az individualizálódásban, az emberek magánéletbe való visszahúzódásában elég nagy szerepe van ennek a külső gazdasági nyomásnak is. Ugyanezt elmondhatjuk az alacsony bérek problémájáról: ha a dolgozóknak a bére olyan kevés, hogy abból még a maguk munkaerejét sem tudják reprodukálni, vagy legföljebb erre futja, akkor a család számukra egy fönntarthatatlan teher lesz, és meggyöngülnek a kapcsolatok a család egyes tagjai között. Sok ilyenféle problémára reflektáltak a világ püspökei, sok ilyen kérdés került elő a mostani anyagban, s azt hiszem, hogy a szinódusnak is méltó és nagyon aktuális témái lehetnek ezek.

A munkadokumentum második részében a szentségi házasságról is szó van. A házasság semmiségének a folyamatáról vannak eltérő, illetve megegyező vélemények.

– A második és a harmadik rész a pasztorális feladatokról, tapasztalatokról, valamint a problémákra megoldások kereséséről szól, ezeket már nem én mutattam be; viszont tény, hogy a harmadik részben néhány egyházjogi utalás is található, ezek egyike a házasság érvénytelenségének kimondására szolgáló peres eljárás esetleges egyszerűsítése. Ez előkerült már a szinódusnak az előző szakaszában, nagyon sokan támogatták, és azóta is a válaszok mind ebbe az irányba mutatnak; a Szentatya meg is bízott még tavaly ősszel a szinódus kezdete előtt egy különbizottságot ennek az egyszerűsítésnek a szakszerű kidolgozására. Ez a bizottság a munkáját elvégezte, és javaslat formájában letette a Szentatya íróasztalára. Tehát most a pápai rendelkezést várhatjuk, hogy ebből mit és milyen formában tesz magáévá, mit óhajt ebben a dologban esetleg egyszerűsíteni.

Tény az, hogy a két egybehangzó ítélet, ami az érvénytelenséget mondja ki, és ami ahhoz szükséges, hogy utána új házasságot lehessen kötni, az csak 1741 óta, XIV. Benedek pápa uralkodása óta volt előírva. Hogyha a kötelékvédő és a felek nem fellebbeznek, akkor elvileg lehetséges lenne, hogy egyetlen ítélet után is meg lehessen tartani az újabb esküvőt. Ennek a jogi és lelkipásztori körüljárása egy általános kívánság, és azt hiszem, hogy itt elég nagy az egyetértés. Sokkal kisebb az egyetértés abban, hogy a házasság érvénytelenségét akár közigazgatási eljárással, vagy püspöki intézkedéssel is meg lehessen állapítani, ki lehessen mondani. Itt egymással ellenkező vélemények is elhangzottak.

Ugyancsak elég sokszor fölmerült a gondolat, hogy a házasságot kötőknek a hite nincs-e befolyással magának a házasságnak az érvényességére. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi egyházi törvénykönyveink méltán mondják, hogy a két megkeresztelt között az érvényes házasság az egyben szentség, hiszen a Teremtő szándéka szerinti házasságkötésre irányuló akarat és a két félnek a megkeresztelt volta együttvéve már szentségi méltóságot ad az ilyen házasságnak. A gyakorlatban azonban sokszor probléma, hogy a felek valójában milyen házasságot akarnak kötni; tényleg azt akarják-e, amit a Teremtő és az egyház a házasság intézményével szándékozott. Ebben a kérdésben is további vitának, elmélyült tanulmányoknak van helye; azt hiszem, hogy itt sincs egyhangú vélekedés, hanem sokféle szempont merült föl. Szinte várható, hogy vagy a következő szinóduson, vagy akár azt megelőzően, vagy utána erről a témáról még további kutatások és viták fognak lezajlani.

Az elvált és újraházasodottak áldozásának kérdése gyakran fölmerül, különösen a világi média foglalkozik ezzel nagy terjedelemben. Ami a munkadokumentumban előkerült, az az volt, hogy ők nincsenek kizárva az egyházból, ugyanakkor nem lehet a szentségi házasság felbonthatatlanságáról tovább vitatkozni. Várható-e bármiféle változás ebben a kérdésben?

– Az alapvető igazság tekintetében, amit Krisztus urunktól kaptunk, és ami a saját korában sem volt magától értetődő, hanem inkább nagyon is igényesnek és nagyon is kemény beszédnek hallatszott, nem hiszem, hogy az egyházon belül és a katolikus hiten belül vitát lehet folytatni – az viszont tény, hogy az újraházasodott elváltaknak, akiknek az első házassága valóban érvényes volt – mert itt erről a helyzetről van szó – a reintegrálása az egyházi közösségbe, az ő fogadtatásuk az különféle lehet, és nem az Eucharisztiában való részesedés az egyetlen. Anélkül, hogy a szentáldozáshoz járulhatnának, sok mindenben kivehetik a részüket a helyi közösségeknek az életében.

Az egyik alapvető kérdés a nemek különbözőségére vonatkozik, amelyet nem szabad eltörölni. Múlt szombaton Rómában óriási megmozdulás volt, családok, plébániák vonultak az utcára a gender-ideológia terjesztése ellen. Mi az egyház álláspontja ebben a kérdésben?

– Azt hiszem, közismert, hogy mi az egyház álláspontja, hiszen a tanítóhivatal erről többször megnyilatkozott, és az előző szinódusnak a záró relatiójában is ebben a kérdésben teljesen világosan megjelenik az egyház tanítása, tehát a házasság definíciója nem változhat, az a teremtő tett része.

Bíboros úr, hogyan tovább, mik lesznek a következő lépések az őszi szinódus előtt?

– A nyár folyamán érkeznek majd további hozzászólások most már a munkaokmányhoz; ez az az időszak is, amikor a bevezető jelentések és a szinódusi résztvevők hozzászólásainak a szövege elkészíthető, most már a munkaokmány egyes bekezdéseire, pontjaira utalva, tehát elkezdődik a konkrét felkészülés az őszi szinódusi találkozásra. A szinódusi tagoknak a megerősítése már nagyrészt megtörtént, tehát a püspöki karok által választott személyeket a Szentatya már megerősítette, még néhány konferencia esetében van ez hátra; ugyanakkor azonban a Szentatya által kiválasztott tagoknak, illetve a szinódusi szakértőknek a kinevezését később fogják csak nyilvánosságra hozni. A püspöki konferencia választása alapján Veres András püspök lett a szinódus tagja, illetve ha ő valami miatt mégsem tudna részt venni, akkor Bíró László püspök a helyettese.

A XIV. rendes közgyűlésre 2015. október 4–25. között kerül sor a Vatikánban „A család hivatása és missziója az egyházban és a mai világban” címmel. A most bemutatott 78 oldalas munkadokumentum (Instrumentum Laboris) külön részt szentel a családok szociális és gazdasági törékenységének, ami a házasságok és a születések rohamos csökkenését idézi elő. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az egyház küldetésének tekinti a családok támogatását, de lelkipásztori gondoskodással kíséri az elváltakat és azokat is, akik házasságnak nem minősülő kapcsolatban élnek. Pasztorációs kihívásnak tartja a migrációt is.

Fotó: Bókay László

Magyar Kurír


Nagyheti és húsvéti szertartások a püspöki és érseki székhelyeken

A nagyhét és húsvét ünnepi püspöki liturgiáinak helyszíneiről és időpontjairól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata tájékoztat.


Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
A szertartásokat bemutatja Bosák Nándor megyéspüspök.

Virágvasárnap:
10.30-kor barkaszentelés, Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

Nagycsütörtök:
10 órakor krizma- (olaj-) szentelési szentmise, Debrecen, Szent Anna-székesegyház
18 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékére, Debrecen, Szent Anna-székesegyház

Nagypéntek:
18 órakor az Úr szenvedésének ünneplése, Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

Nagyszombat:
20 órakor húsvéti vigília, Debrecen, Szent Anna-székesegyház

Húsvétvasárnap:
10.30-kor ünnepi szentmise, Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
18 órakor ünnepi szentmise, Debrecen, Szent Anna-székesegyház

Egri Főegyházmegye
Ternyák Csaba egri érsek végzi a szertartásokat az egri bazilikában.

Nagycsütörtök:
9 órakor olajszentelési mise
18.30-kor utolsó vacsora miséje

Nagypéntek:
18.30-kor nagypénteki szertartás

Nagyszombat:
20 órakor húsvét vigíliája, feltámadási szentmise

Húsvétvasárnap:
10 órakor húsvéti ünnepi szentmise

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
A szertartásokat bemutatja Erdő Péter bíboros, illetve Székely János és Snell György segédpüspökök.

Virágvasárnap:
10.30-kor az esztergomi bazilikában ünnepi szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros.

Nagycsütörtök:
10 órától a budapesti Szent István-bazilikában főpapi szentmise keretében Erdő Péter bíboros olajokat szentel. A szertartás alkalmával újítja meg a főegyházmegye papsága papi ígéreteit.
18 órakor Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában az utolsó vacsora emlékezetére, ennek keretében végzi a lábmosás szertartását.
A budapesti Szent István-bazilikában Snell György mutat be ugyanekkor szentmisét az utolsó vacsora emlékezetére, ennek keretében végzi a lábmosás szertartását.

Nagypéntek:
9 órakor Snell György a budapesti Szent István-bazilikában keresztutat végez.
18 órakor Erdő Péter az esztergomi bazilikában, Snell György a budapesti Szent István-bazilikában emlékezik meg Urunk szenvedéséről.

Nagyszombat:
18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában a bíboros, az esztergomi bazilikában Székely János segédpüspök vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A budapesti szertartást a Magyar Katolikus Rádió élőben közvetíti.

Húsvétvasárnap:
10.30-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét Erdő Péter bíboros. (A Duna Tv élő adásban közvetíti.)
10 órakor Snell György a budapesti Szent István-bazilikában mutat be ünnepi szentmisét.

Győri Egyházmegye
A szertartásokat Pápai Lajos megyéspüspök végzi a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban (belvárosi plébánia).

Virágvasárnap:
10 órakor ünnepi szentmise

Nagycsütörtök:
9 órakor olajszentelési szentmise
18 órakor az utolsó vacsora emlékmiséje

Nagypéntek:
15 órakor keresztút
18 órakor nagypénteki szertartás

Nagyszombat:
22 órakor húsvét vigíliája, feltámadási liturgia

Húsvétvasárnap:
10 órakor húsvéti ünnepi szentmise
17.30-kor ünnepi vesperás

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
A szertartásokat bemutatja Bábel Balázs érsek.

Virágvasárnap:
10 órakor ünnepi szentmise a kalocsai Szent József- (zárda) templomban

Nagycsütörtök:
10 órakor nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmise a kecskeméti társszékesegyházban
18 órakor szentmise a kalocsai Szent József- (zárda) templomban

Nagypéntek:
15 órakor keresztút a kalocsai Szent József- (zárda) templomban
18 órakor nagypénteki liturgia a kalocsai Szent József- (zárda) templomban

Nagyszombat:
19 órakor nagyszombati vigíliai szertartás a kalocsai Szent József- (zárda) templomban

Húsvétvasárnap:
10 órakor húsvéti ünnepi szentmise a kalocsai Szent József- (zárda) templomban

Kaposvári Egyházmegye
A szentmiséket Balás Béla megyéspüspök mutatja be a kaposvári székesegyházban.

Nagycsütörtök:
10 órakor krizmaszentelési mise
18 órakor szentmise az utolsó vacsora tiszteletére

Nagypéntek:
18 órakor nagypénteki liturgia

Nagyszombat:
19 órakor nagyszombati vigília

Húsvétvasárnap:
10.30-kor ünnepi szentmise

Miskolci Egyházmegye
A liturgiákat Orosz Atanáz püspök mutatja be a miskolci székesegyházban.

Nagycsütörtök:
10 órakor Nagy Szent Bazil liturgiája vecsernyével

Nagypéntek:
17 órakor sírba tételi nagy vecsernye körmenettel

Nagyszombat:
7 órakor utrenye, 16 órakor Nagy Szent Bazil liturgiája vecsernyével, 23.30-kor éjféli zsolozsma, 24 órakor feltámadási szertartás körmenettel

Húsvétvasárnap:
10 órakor ünnepi Szent Liturgia és pászkaszentelés

Nyíregyházi Egyházmegye
A liturgiákat Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita mutatja be a nyíregyházi székesegyházban

Nagycsütörtök:
6.30-kor utrenye
16 órakor nagy alkonyati istentisztelet Szent Bazil-liturgiával – lábmosás, antimenzionszentelés
20 órakor utrenye a kínszenvedési evangéliumokkal

Nagypéntek:
7.30-kor királyi imaórák
17 órakor sírba tételi vecsernye
20 órakor kis esti zsolozsma, virrasztás

Nagyszombat:
7.30-kor jeruzsálemi utrenye a szentsírnál
17 órakor nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil liturgiájával
23.30-kor éjféli zsolozsma, feltámadási utrenye, püspöki Szent Liturgia pászkaszenteléssel

Húsvétvasárnap:
Szent Liturgia: 6, 7, 8.30, 10, 12, 17.30 órakor, utána pászkaszentelés
18.15-kor nagyvecsernye

Húsvéthétfő:
8 órakor Kocsis Fülöp érsek Hajdúdorogon végez Szent Liturgiát, melynek végén pászkaszentelés is lesz.

Pannonhalmi Főapátság
A szertartásokat Várszegi Asztrik főapát mutatja be a pannonhalmi bazilikában.

Nagycsütörtök:
10 órakor szentmise krizmaszenteléssel; 18 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékezetére

Nagyszombat:
21.30-kor húsvéti vigília feltámadási körmenettel

Húsvétvasárnap:
10 órakor ünnepi konventmise

Pécsi Egyházmegye
A szertartásokat Udvardy György megyéspüspök celebrálja.

Virágvasárnap:
11 órakor ünnepi szentmise a pécsi székesegyházban

Nagyszerda:
18 órakor sötétzsolozsma a pécsi székesegyházban

Nagycsütörtök:
10 órakor olajszentelési szentmise a pécsi székesegyházban
18 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékére

Nagypéntek:
15 órakor városi keresztút a Kálvária-dombon
18 órakor nagypénteki liturgia a pécsi székesegyházban

Nagyszombat:
20 órakor húsvéti vigília

Húsvétvasárnap:
11 órakor ünnepi szentmise Urunk feltámadásának ünnepén

Szeged-Csanádi Egyházmegye:
A szertartásokat bemutatja Kiss-Rigó László megyéspüspök.

Nagycsütörtök:
10 órakor olajszentelési püspöki szentmise az egyházmegye papságának részvételével (a krizma, a keresztelendők és a betegek olajának megáldása, illetve a papi ígéretek megújítása)
18 órakor az utolsó vacsora emlékmiséje, 22 óráig virrasztás

Nagypéntek:
egész nap gyónási lehetőség a dómban
16 órakor keresztúti ájtatosság a papnövendékek vezetésével
17 órakor nagypénteki szertartás, passió
20 óráig virrasztás

Nagyszombat:
19 órakor húsvéti vigíliai szentmise

Húsvétvasárnap:
8.30-kor szentmise
10 órakor ünnepi püspöki szentmise
11.30-kor szentmise
18 órakor szentmise

Székesfehérvári Egyházmegye
A szertartásokat Spányi Antal megyéspüspök végzi.

Virágvasárnap:
10.30-kor a székesegyházban ünnepi szentmise és barkaszentelés Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére
15 órától a Maroshegyen keresztútjárás a családokkal

Nagycsütörtök:
10 órakor a székesegyházban hagyományos olajszentelési szentmise
18 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékezetére a lábmosás szertartásával

Nagypéntek:
15 órakor a palotavárosi kálváriánál a megyéspüspök vezetésével a város papjainak és híveinek közös keresztútja
18 órakor a székesegyházban nagypénteki szertartás

Nagyszombat:
19 órakor a székesegyházban a húsvéti vigília feltámadási szertartása és szentmise, amely a hagyományos húsvéti körmenettel fejeződik be

Húsvétvasárnap:
10.30-kor a székesegyházban ünnepi szentmise

Szombathelyi Egyházmegye
A szertartásokat bemutatja Veres András megyéspüspök, a városi keresztút kivételével a szombathelyi székesegyházban.

Virágvasárnap:
10 órakor barkaszentelés és szentmise

Nagycsütörtök:
10 órakor olajszentelési szentmise
18 órakor püspöki mise az utolsó vacsora emlékére

Nagypéntek:
8 órakor olvasmányos imaóra és reggeli dicséret
15 órakor püspöki liturgia Urunk halálának emlékére
20 órakor Szombathely város keresztútja

Nagyszombat:
8 órakor olvasmányos imaóra és reggeli dicséret
20 órakor húsvéti vigília

Húsvétvasárnap:
10 órakor püspöki szentmise Urunk feltámadásának ünnepén

Váci Egyházmegye
A szertartásokat bemutatja Beer Miklós megyéspüspök a váci székesegyházban.

Nagycsütörtök:
10 órakor olajszentelési szentmise

Nagyszombat:
8.30-kor feltámadási szentmise

Húsvétvasárnap:
10 órakor ünnepi szentmise körmenet nélkül

Veszprémi Főegyházmegye
Márfi Gyula érsek tart szertartásokat a Szent Mihály-bazilikában.

Virágvasárnap:
10.30-kor ünnepi szentmise, barkaszentelés, passió
18 órakor nagyböjti lelkigyakorlat Veres András szombathelyi megyéspüspökkel, koncelebrál Márfi Gyula érsek

Nagycsütörtök:
10 órakor krizmaszentelési szentmise
18 órakor szentmise, az utolsó vacsorára való emlékezés

Nagypéntek:
18 órakor érseki csonka mise, passió, szentsír nyitása

Nagyszombat:
18 órakor vigília szertartása, érseki szentmise, utána kb. 19.30-kor körmenet és ételszentelés

Húsvétvasárnap:
10 órakor ünnepi szentmise – a szentmisét élőben közvetíti a Magyar Rádió (Kossuth rádió) és a Magyar Katolikus Rádió

Húsvéthétfő:
10 órakor ünnepi szentmise (a szentmisét élőben közvetíti a Magyar Katolikus Rádió)

 



Katolikus Karitász: karácsonyi ajándék rászoruló gyerekeknek

2014. december 21. vasárnap 21:12

 

Gyermekek a gyermekekért címmel indított jótékonysági programot a Katolikus Karitász, melyben gyerekek ajánlják fel játékaikat rászorulóknak. Az édességgel, ruhaneművel kiegészült ajándékcsomagokat Erdő Péter bíboros és Mádl Dalma adta át 250 gyereknek december 21-én Budapesten.

 

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében december 21-én vasárnap 15 órakor Erdő Péter bíboros és Mádl Dalma, a Karitász jószolgálati nagykövete 250 gyermeknek adta át a Gyermekek a gyermekekért program ajándékcsomagjait a Magyar Szentek Templomában a Szent Erzsébet Karitász Központ ünnepi délutánján.

A Gyermekek a gyermekekért programján részt vett Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Az ünnepi alkalmon a Magyar Szentek Plébánia hittanosai adtak elő betlehemes játékot.

Karácsony üzenete Jézus Krisztus személyén keresztül jön el hozzánk. Ezt a szeretetet mi úgy adjuk tovább, hogy környezetünkben próbálunk segíteni, jót tenni – fogalmazott Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója.

Isten adjon örömteli, szeretettel megáldott, békés, boldog karácsonyi ünnepeket mindannyiunknak – köszöntötte Erdő Péter bíboros az ünneplő gyerekeket, családokat, és kifejezte köszönetét az adományozóknak.

A Gyermekek a gyermekekért elnevezésű, a hosszú évek óta folyó népszerű program során gyermekek ajánlják fel használt, de jó állapotban lévő játékaikat rászoruló gyermekeknek. Az ország sok iskolájában, templomában gyűlnek december folyamán a játékok, amelyekből - édességgel, ruhaneművel kiegészülve - szép ajándékcsomagok készülnek karácsonyra. Ezeket a Katolikus Karitász csoportjai szervezésében adják át a csomagokat a családoknak az egyházmegyékben.

Az adományoknak köszönhetően országszerte mintegy 3000 kisiskolásnak tudott örömet szerezni a Katolikus Karitász karácsony ünnepén.

Az ajándék-, étel-, ruhaadományok mellett idén először kályhát és tűzifát is osztott a fűtéssel nem rendelkezőknek a Katolikus Karitász. Decemberben számos alkalommal szerveztek és szerveznek adományosztó programot Budapesten és vidéken. 

 

A káposztásmegyeri Szentháromság-templomban december 23-án 16 órától mintegy 130 ajándékcsomagot osztanak szét. Pécsett a Néri Szent Fülöp Általános Iskola hátrányos helyzetű alsós diákjai kapnak ajándékcsomagot a Karitász munkatársaitól.

 

A Karitász számos helyszínen oszt meleg ételt, tartós élelmiszert, illetve fenyőfát az ünnepekre. December 19-én, pénteken a XVII. kerületi polgármesteri hivatal előtt 250 adag meleg ételt, valamint fenyőfákat és szaloncukrot osztott a szervezet a hajléktalanoknak és a rászoruló családoknak. Első ízben tudtak izolációs fóliát adni a hajléktalanoknak. 

 

Az Egri Főegyházmegye területén 300 fenyőfát adományoznak a családoknak, illetve 500 élelmiszercsomaggal is támogatják a rászorulókat. Emellett az egri karitász napi 50 adag meleg étellel várja a hajléktalanokat. A pécsi Karitász 200 élelmiszercsomagot oszt szét karácsony előtt. Szegeden minden héten elindul a teajárat, amelynek keretében forró teát és szendvicseket osztanak az önkéntesek.

 

A Veszprémi Egyházmegye Karitász csoportja 350 csomag élelmiszerrel segíti a rászorulókat az ünnepek előtt, illetve 1,5 millió forint értékben állít össze további tartósélelmiszer csomagokat. A váci Szent Anna Karitász népkonyhát nyitott, ahol minden hétköznap 350 adag meleg étel várja a nélkülözőket. Szolnokon szerdán 50 fenyőfát osztanak szét, amelyek mellé mindenki 3-3 kilogramm almát és krumplit kap ajándékba.

Fotó: Csapó Viktória

Magyar Kurír


A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Egyház közös nyilatkozata

2014. augusztus 19., kedd 11:25

Az alábbiakban a MEÖT és a Magyar Katolikus Egyház közös nyilatkozatát közöljük az iraki és szíriai helyzettel kapcsolatban.

 

Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal értesülünk az úgynevezett Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) által mérhetetlen brutalitással elkövetett háborús bűnökről, amelyek keresztényeket és más vallási kisebbségeket is sújtanak. Bár minden gyilkosság bűn Isten ellen, különösen is fájdalmas volt számunkra július elején a Szíriában, Aleppo mellett történt keresztre feszítésekről hallani. Az iraki keresztények lélekszáma a 2003-as amerikai invázió előtt 1,5 millió volt, mára 200 ezerre csökkent, és napról-napra kevesebb, a szíriaiakkal együtt.

 

Testvéri szeretetünket fejezzük ki a közel-keleti keresztények, a nigériai, szudáni és a világ más részein folyó üldözések áldozatai iránt és a magunk szerény lehetőségei között felajánljuk segítségünket.

 

Egyúttal nyomatékosan felszólítjuk a keresztény kultúrkör, a sajnos egyre kevésbé kereszténynek nevezhető Európa és Amerika kormányait, hatóságait, államközi szervezeteit, tegyenek meg minden tőlük telhetőt ennek az elfogadhatatlan helyzetnek mielőbbi megszűntetésére, mindenekelőtt a 21. században hihetetlennek tűnő brutalitás megfékezése érdekében. Egy olyan világban, amely mindezt eltűri, az emberi élet és társadalom alapjai rendülnek meg.

 

A Szentháromság Isten adjon bölcsességet és erőt mindnyájunknak, mindazoknak, akik ezért bármit is tehetnek. Addig is, amíg „…sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21, 4b)

 

Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

Steinach József, elnök

Dr. Fischl Vilmos, főtitkár

 

Magyar Katolikus Egyház

Dr. Erdő Péter

bíboros


Magyar lelkészek találkozója Rómában

2014. május 9. péntek 18:09

A nyugat-európai magyar lelkészek május 5-9 között, Rómában, a világegyház szívében gyűltek össze szokásos évi konferenciájukra, Cserháti Ferencnek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori szolgálatáért felelős püspökének vezetésével – tájékoztatta szerkesztőségünket Németh László olaszországi magyar főlelkész.

A konferencia központi témája a család volt. Szentmártoni Mihály jezsuita professzor tartott két előadást, A házasság és a család lélektana, valamint A családtagok vallási igényeinek lélektana címmel, amelyeket élénk eszmecsere és vita követett. A résztvevők beszámolóikban tudósítottak a magyar missziók és egyházközségek lelkipásztori helyzetéről, különös tekintettel a konferencia témája szempontjából. Mindegyik beszámolóból kiderült, hogy a szabad munkavállalásnak köszönhetően a hívek létszáma az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedett.

A találkozó csúcspontját jelentette a Szent Péter sírjához történő zarándoklat, valamint Ferenc pápával a szerdai általános kihallgatáson történt találkozás. A találkozásról szóló korábbi írásunkat itt olvashatják.

A konferenciára érkezettek május 8-án részt vettek Isten Szolgája Mindszenty bíboros halálának 39. évfordulója alkalmával tartott ünnepélyes szentmisén, amelyet Paolo Sardi bíboros mutatott be a Santo Stefano Rotondo-bazilikában.

A résztvevők tapasztalatszerzés szempontjából fontos látogatás tettek az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia intézményénél, a Fondazione Migrantes székhelyén tett látogatás betekintést nyújtott az olaszországi vándorlók és úton lévők lelkipásztori ellátásába.

A konferencia résztvevői magukkal vitték három pápa és Mindszenty bíboros üzenetét: Szent II. János Pál pápa missziós lelkületét, XVI. Benedek pápa példáját, a mély teológiai elmélyedésre való igényt, Ferenc pápa új utakra való nyitottságát és Mindszenty bíboros tanítását, hogy kitartóan és hűségesen kell ragaszkodni a nagy álmokhoz.

A Szent István zarándokházban megszervezett és lebonyolított konferencia légkörét a paptestvéri együttlét határozta meg, melyhez hozzájárult a Rómában dolgozó magyar papokkal és szerzetesekkel történő találkozás, mely lelki felüdülést és új erőt adott a további lelkipásztori szolgálathoz.

Fotó: Bókay László

Magyar Kurír

Ferenc pápa áldását küldi a külföldön élő magyaroknak

2014. május 8. csütörtök 18:22

A május 7-i pápai audiencián jelen voltak a május 5-9. között Rómában megrendezett Európai Magyar Papi Konferencia résztvevői is, köztük Cserháti Ferenc püspök is. A Vatikáni Rádió interjút készített a külföldön élő magyar hívek főpásztorával.

Cserháti Ferenc a rádiónak elmondta, hogy a konferencia idén a család témáját járta körül, és ez lesz majd az e hónapban megrendezésre kerülő kanadai magyar papi konferencia témája is.

A főpásztor szerint a krízisek, a családok problémái világszerte ugyanazok, azonban a migránsok családjainál ezekhez hozzáadódik az a gond is, hogy ők általában egyedül vannak. Még ha családostul megy is valaki külföldre, akkor is meg kell birkóznia az idegenséggel, hiszen nincs nagymama, nincsenek rokonok, barátok, ismerősök. Ráadásul a migráns családokat, különösen a fiatal családokat nagyon lefoglalja a kenyérkereset, a megélhetés. Azoknak, akik nem elég átgondoltan mennek külföldre, különösen nehéz munkát keresni – véli a püspök.

A kivándorlással a gyökerek óhatatlanul elszakadnak – hangsúlyozta Cserháti Ferenc. A főpásztor szerint a hagyományosabbnak mondható vidéki környezetből kiszakadóknak külföldön nagyon nehéz megtartaniuk vallásosságukat, azt az értékrendet, amelyet a nagyszüleiktől, szüleiktől örököltek.

A püspök Ferenc pápát idézve kiemelte, hogy a papokra csak akkor van szükség, ha szolgálják a rájuk bízottakat. A migráció lelkipásztorainak régebben is fel kellett vállalniuk a szociális segítséget is a lelki segítségnyújtás mellett. Az idők megváltoztak, mások a hangsúlyok, de az elmondható, hogy külföldön azok közül is sokan megtalálják az utat a vallási közösségekhez, akik otthonról nem hoznak magukkal vallásos indíttatást.

Cserháti püspök a kihallgatás végén gyűrűcsókra járult a Szentatya elé. A köszöntéskor Ferenc pápának elmondta, hogy a migráns magyarok is imádkoznak érte, amit a Szentatya megköszönt azzal, hogy nagy szüksége van rá. A főpásztor kérte a pápát, hogy ő is imádkozzon a migráns magyarokért. Ferenc pápa áldását adta minden külföldön élő magyarra.

Magyar Kurír


Húsvéti szentmisék a püspöki székhelyeken

2014. április 10., csütörtök 10:49

Az alábbiakban a húsvéti időszak ünnepi érseki, püspöki szentmiséinek helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye:
Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
10.00 órakor Krizmaszentelési szentmise Debrecenben a Szent Anna székesegyházban.
18.00 Szentmise az utolsó vacsora emlékére Debrecenben a Szent Anna székesegyházban.
Nagypéntek:
18.00 órakor nagypénteki szertartás Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban
Nagyszombat:
20.00 órakor Húsvét vigília szertartása, kb. 21.30 órakor feltámadási körmenet a debreceni Szent Anna székesegyházban.
Húsvétvasárnap:
10.30 órakor Urunk feltámadásának ünnepén szentmise Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban (közvetíti az MTV).


Egri Főegyházmegye:
Dr. Ternyák Csaba érsek nagyheti liturgikus programjai:

Nagycsütörtök:
9.00 órakor Olajszentelési szentmise a Bazilikában.
18.30 órakor Utolsó vacsora miséje a Bazilikában.
Nagypéntek:
18.30 órakor Nagypénteki szertartás a Bazilikában.
Nagyszombat:
20.00 órakor Nagyszombati feltámadási szentmise a Bazilikában.
Húsvétvasárnap:
10.00 órakor Húsvéti ünnepi szentmise a Bazilikában.


Esztergom-Budapesti Főegyházmegye:

Dr. Erdő Péter bíboros és Dr. Székely János segédpüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
10.00 órától a budapesti Szent István-bazilikában főpapi szentmise keretében Erdő Péter bíboros olajokat szentel. A szertartás alkalmával újítja meg a főegyházmegye papsága papi ígéreteit.
18.00 órakor szentmise Esztergomban a Bazilikában az utolsó vacsora emlékezetére, ennek keretében végzi a lábmosás szertartását.
Nagypéntek:
18.00 órakor nagypénteki szertartás Esztergomban a Bazilikában.
Nagyszombat:
18.00 órakor a budapesti Szent István-bazilikában a Erdő Péter bíboros, Esztergomban a Bazilikában Székely János segédpüspök vezetésével kezdődik a húsvéti vigília.
Húsvétvasárnap:
10.30 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét Erdő Péter bíboros.

 

Győri Egyházmegye:
Dr. Pápai Lajos megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
9.00 órakor Krizmaszentelési szentmise Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
18.00 órakor Az utolsó vacsora liturgiája Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Nagypéntek:
15.00 órakor Keresztút Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
18.00 órakor Nagypénteki liturgia Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Nagyszombat:
22.00 órakor Húsvét vigíliájának szertartása Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Húsvétvasárnap:
10.00 órakor Húsvéti szentmise Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

 

Hajdúdorogi Egyházmegye:
Kocsis Fülöp megyéspüspök nagyheti szertartási rendje

Nagyhétfő:
18.00 órakor Előszenteltek Liturgiája Budapesten a Rózsák terei görögkatolikus Templomban.
Nagykedd:
16.00 órakor Előszenteltek Liturgiája Dámócon a kenethozó asszonyokról elnevezett szerzetes nővérek monostorában.Nagyszerda:
17:00 órakor Előszenteltek Liturgiája Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
Nagycsütörtök:
6.30 órakor Utrenye Nyíregyházán, a görögkatolikus Társszékesegyházban.
16.00 órakor Nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil Liturgiájával, myro és antimenzion szenteléssel; lábmosás szertartása Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
20.00 órakor Utrenye és  a kínszenvedési evangéliumok olvasása Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
Nagypéntek:
7.30 órakor Királyi imaórák Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
17.00 órakor Sírbatételi vecsernye Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
20.00 órakor Kis esti zsolozsma, majd virrasztás Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
Nagyszombat:
7.30 órakor Jeruzsálemi utrenye a szentsírnál Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
17.00  Nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil Liturgiájával Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
23.30  Éjféli zsolozsma, feltámadási utrenye körmenettel, püspöki Szent Liturgia pászkaszenteléssel- Nyíregyházán a görögkatolikus Társszékesegyházban.
Húsvét vasárnap:
8:00 Szent Liturgia pászkaszenteléssel – Hajdúdorogon a görögkatolikus Székesegyházban.

 

Kalocsa-Kecskeméti Főgyházmegye:
Dr. Bábel Balázs érsek nagyheti liturgikus programjai:

Nagycsütörtök:
10.00 órai krizmaszentelési szentmise Kecskeméten a Társszékesegyházban.
18.00 óra Az utolsó vacsora liturgiája Kalocsán a Szent József (Zárda) templomban.
Nagypéntek:
15.00 órakor keresztút Kalocsán a Szent József (Zárda) templomban.
18.00 órakor a nagypénteki liturgia Kalocsán a Szent József (Zárda) templomban.
Nagyszombat:
19.00 órakor nagyszombati vigília szertartása Kalocsán a Szent József (Zárda) templomban.
Húsvétvasárnap:
10.00 órakor húsvéti ünnepi szentmise Kalocsán a Szent József (Zárda) templomban.

 

Kaposvári Egyházmegye:
Balás Béla megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
10.00 órakor Krizma szentelési mise Kaposváron a Székesegyházban
18.00 órakor szentmise az utolsó vacsora tiszteletére Kaposváron a Székesegyházban.
Nagypéntek:
18.00 órakor  Nagypénteki liturgia Kaposváron a Székesegyházban.
Nagyszombat:
19.00 órakor húsvéti vigília Kaposváron a Székesegyházban.
Húsvétvasárnap:
10.30 órakor húsvéti ünnepi szentmise Kaposváron a Székesegyházban

 

Miskolci Apostoli Exarchátus
Dr. Orosz Atanáz püspök nagyheti liturgikus programjai a Nagyboldogasszonyról nevezett Püspöki Székesegyházban (Miskolc, Búza tér)

Nagyszerda:
16.30 órakor Betegek kenete nyilvános kiszolgáltatása.
17.00 órakor Előszenteltek liturgiája evangéliummal.
Nagycsütörtök:
10.00 órakor Nagy Szent Bazil liturgiája vecsernyével, mürószenteléssel.
17.00 órakor Előszenteltek liturgiája evangéliummal.
Nagypéntek:
07.00 órakor Királyi imaórák.
17.00 órakor Sírbatételi nagy vecsernye körmenettel.
19.30 órakor Kis esti zsolozsma.
Nagyszombat:
10.30 órakor Nagy Szent Bazil liturgiája vecsernyével.
Húsvét éjjelén:
23.30 órakor Éjféli zsolozsma.
24.00 órakor Feltámadási szertartás.
Húsvétvasárnap:
10.00 órakor Szent Liturgia (énekkarral) pászkaszenteléssel.
19.00 órakor Nagy vecsernye evangéliummal.
Húsvéthétfő:
10.00 órakor Szent Liturgia körmenettel és miroválással.
18.00 órakor Szent Liturgia miroválással.
19.00 órakor Nagy vecsernye.
Húsvétkedd:
10.00 órakor Szent Liturgia.
18.00 órakor Szent Liturgia.
19.00 órakor Nagy vecsernye.

 

Pannonhalmi Főapátság:
Dr. Várszegi Asztrik főapát nagyheti liturgikus programjai Pannonhalmán a Bazilikában

Nagycsütörtök:
10 óra szentmise krizmaszenteléssel;
18 óra szentmise az Utolsó Vacsora emlékezetére.
Nagyszombat:
21.30 Húsvéti Vigília feltámadási körmenettel.
Húsvétvasárnap:
10 óra ünnepi konventmise. (Katolikus Rádió közvetíti)

 

Pécsi Egyházmegye:
Dr. Udvardy György megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
10.00 órakor Olajszentelési mise a Székesegyházban.
18.00 órakor Szentmise az utolsó vacsora emlékére.
Nagypéntek:
18.00 órakor A nagypénteki liturgia szertartására a Székesegyházban.
Nagyszombat:
20.00 órakor A Húsvéti Vigília szertartása a Székesegyházban.
Húsvétvasárnap:
11.00 órakor Urunk Feltámadásának ünnepén ünnepi szentmise a Székesegyházban.

 

Szeged-Csanádi Egyházmegye:
Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
10.00 órakor Olajszentelési püspöki szentmise a Székesegyházban.
18.00 órakor Az utolsó vacsora emlékmiséje a Székesegyházban.
22.00 órakor óráig virrasztás a Mária-kápolnában.
Nagypéntek:
Egész nap gyónási lehetőség a Dómban.
9.00 órakor Énekes zsolozsma.
16.00 órakor Keresztút a szeminárium növendékeinek vezetésével.
17.00 órakor Nagypénteki szertartás, passió a Székesegyházban.
20.00 óráig Virrasztás a szentsírnál.
Nagyszombat:
9.00 órakor Énekes zsolozsma.
20.00 órakor Húsvéti vigíliai szertartása (Húsvéti Gyertya meggyújtása, igeliturgia, a keresztségi fogadalmak megújítása, az Eukarisztia liturgiája) majd körmenet a Dóm téren.
Húsvétvasárnap:
10.00 órakor Ünnepi püspöki szentmise .

 

Székesfehérvári Egyházmegye:
Spányi Antal megyéspüspök liturgikus programja a nagyhéten

Nagycsütörtök:
10.00 órakor Olajszentelési szentmise a Székesegyházban.
18.00 órakor Szentmise az utolsó vacsora emlékére, lábmosási szertartás.
Nagypéntek:
15.00 órakor püspök atya vezetésével a város papjainak és híveinek közös keresztútja. A Palotavárosi Kálváriánál tartott közös keresztútja az eső miatt a Bazilikában kezdődik.
18.00 órakor A nagypénteki szertartás a Székesegyházban.
Nagyszombat:
19.00 órakor A Székesegyházban nagyszombati feltámadási szertartás és szentmise, majd ezt követően húsvéti körmenet.
Húsvétvasárnap:
10.30 órakor Ünnepi szentmise a Székesegyházban Urunk feltámadásának ünnepén.

 

Szombathelyi Egyházmegye:
Dr. Veres András megyéspüspök liturgikus programja a nagyhéten

Nagycsütörtök:
10.00 Olajszentelési szentmise a Székesegyházban.
18.00 Püspöki mise az utolsó vacsora emlékére a Székesegyházban.
Nagypéntek:
15.00 Püspöki liturgia Urunk halálának emlékére a Székesegyházban.
20.00 Szombathely város keresztútja (Szombathely, Óperint utca – Kálvária utca)
Nagyszombat:
8.00 Olvasmányos imaóra és reggeli dicséret.
20.00 Húsvéti vigília a Székesegyházban.
Húsvétvasárnap:
10.00 órakor Püspöki szentmise Urunk feltámadásának ünnepén a Székesegyházban.

 

Váci Egyházmegye:
Dr. Beer Miklós megyéspüspök és Dr. Varga Lajos segédpüspök nagyheti liturgikus programjai

Nagycsütörtök:
10.00 Olajszentelési szentmise a Székesegyházban.
18.00 Szentmise az utolsó vacsora emlékére a Székesegyházban.
Nagypéntek:
08:00 Jeremiás siralmai a Barátok templomában.
15.00 Keresztút a váci Kálvárián.
18.00 Nagypénteki szertartás, kereszthódolat, passió a Székesegyházban.
Nagyszombat:
08:00  Jeremiás siralmai a Barátok templomában.
20.30 Tűzszentelés, húsvét vigília-szertartás a Székesegyházban.
Húsvétvasárnap:
10.00 Ünnepi szentmise feltámadási körmenettel a Székesegyházban.

 

Veszprémi Főegyházmegye:
Dr. Márfi Gyula érsek nagyheti liturgikus programjai Veszprémben a Szent Mihály Bazilikában

Nagycsütörtök:
10.00 órakor Krizmaszentelési szentmise.
19.00 Szentmise az utolsó vacsora emlékére.
Nagypéntek:
19.00 Nagypénteki szertartás, Passió és a szentsír nyitása.
Nagyszombat:
19.00 órakor Húsvéti vigília szertartása, a szentmise után kb.20:30-kor körmenet és ételszentelés.
Húsvétvasárnap:
10.30 órakor Ünnepi szentmise érseki asszisztenciával.


Az MKPK körlevele a 2014. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

2014. március 13. csütörtök 10:42

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia immár hagyományos módon az idei nagyböjtben is országos tartósélelmiszer-gyűjtést szervez. Az adományozásra buzdító körlevelet március 16-án, vasárnap hazánk valamennyi katolikus templomában felolvassák.

 

Kedves Testvérek!

Egyházunk kétezer éve hivatásának tekinti, hogy gondoskodjék a szegényekről. Szentatyánk, Ferenc pápa is gyakran kiemelt feladatként beszél a karitatív munkáról, idei nagyböjti üzenetében így fogalmaz:

„Mesterünket követve mi, keresztények arra kaptunk meghívást, hogy tekintsünk testvéreink nyomorára, érintsük meg, vegyük magunkra és tegyünk konkrétan azért, hogy könnyítsünk rajtuk. A nyomor nem egyenlő a szegénységgel. A nyomor olyan szegénység, amelyben nincs bizalom, szolidaritás, remény. Háromfajta nyomort különböztethetünk meg: anyagi, erkölcsi és lelki nyomort. Az anyagi nyomor az, melyet általában szegénységnek hívnak, és azokat érinti, akik nem emberhez méltó körülmények között élnek: alapvető jogok nélkül, elsődleges anyagi szükségletek hiányában, mint az étel, a víz, a higiéniai körülmények, a munka, a fejlődés és a kulturális növekedés lehetősége. E nyomor láttán az egyház felkínálja szolgáló szeretetét, a diakóniát, hogy segítsen a szükségben, begyógyítsa ezeket a sebeket, amelyek elcsúfítják az emberiség arcát. A szegényekben és a legutolsókban mi Krisztus arcát látjuk. Ha szeretjük és segítjük a szegényeket, akkor Krisztust szeretjük és szolgáljuk.” (Ferenc pápa 2014. évi nagyböjti körleveléből)

Ebben a szellemben kérjük a testvérek segítségét, amikor az immár hagyományossá vált nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést meghirdetjük. Ezzel egy ősegyházi hagyományt elevenítünk fel, hiszen az első század keresztényei a kenyértörésre hozták magukkal a szegényeknek szánt adományaikat. Az ő példájukat követve, kérjük, hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat és tegyék a templomban erre kijelölt helyre. A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet csodája valósul meg közöttünk.

Tudjuk, hogy a katolikus családok is nehéz helyzetben vannak, és anyagi gondokkal küzdenek. Ezért nem perselygyűjtésre buzdítjuk a testvéreket, hanem arra, hogy szerény lehetőségeikhez mérten tartós élelmiszerrel járuljanak hozzá a katolikus egyház segélyakciójához.

Ezt megtehetik a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő hétköznapokon, március 23-től 30-ig. Adományaikat a karitász juttatja majd el a rászorulókhoz. A korábbi években meghirdetett gyűjtésünk eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból juttattunk el a rászorulókhoz. Ha ezt mindannyian megtesszük és legalább 1 kg adományt hozunk a templomba, újra nagyon sok családnak tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve.

Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.

Köszönjük a szegényeknek szánt adományaikat! Ferenc pápa sorai biztassanak bennünket a nagyböjti időben a megújulásra és mások megsegítésére: „A Szentlélek (…) tartsa meg ezeket az elhatározásainkat, és erősítse bennünk az emberi nyomor iránti figyelmet és felelősséget, hogy könyörületessé váljunk és gyakoroljuk az irgalmat.” (Ferenc pápa 2014. évi nagyböjti körleveléből)

Budapest, 2014. nagyböjt

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Felolvasandó hirdetésként március 16-án, nagyböjt 2. vasárnapján minden szentmisén!

Magyar Kurír

 

Magyar Kurir Uj Katolikusok DRS.de Vatikani Radio